Egyszer volt, hol nem volt, élt Spanyolországban egy ember, név szerint Jesús Guerra… Kezdődhetne így is egy mese, azonban ő egy valóságos figura, akinek a javára most ítélt kedvezően egy barcelonai bíróság. Nézzük mi is történt La Manchatól nem is olyan messze.Ez a spanyol személy úgy döntött, hogy az interneten található audiovizuális tartalmakhoz tartozó eDonkey linkeket begyűjti egy oldalra, hogy ott csemegézhessen belőle a látogató. Nem volt vele olyan célja, hogy ebből fogja magát felküzdeni a spanyol milliomosok közé, tevékenységét teljesen nonprofit módon tette. Az oldalon nincsenek fizetős linkek, nem kell emeltdíjas smseket küldeni, nincs rajta banner, de még csak egy Google hirdetés sem. Éppen ezért nem is értette a spanyol bíróság, hogy miért is kellene neki bármilyen elmarasztaló ítéletet hozni az oldal tulajdonosával szemben, ezért a bíró felmentette a vádlottat. Spanyolország úgy döntött, hogy nem csak hogy nem követik Don Quijote példáját a szélmalomharcban a letöltés ellen, de a zeneipari lobbi legerősebb nyomása ellenére is figyelembe veszik, hogy az állampolgáraiknak is vannak jogaik. Az ítélet indoklása szerint ilyen linkek közreadásával nem valósul meg a „terjesztés”, „másolás”, „nyilvános közzététel”, sőt az anyagi haszonszerzés sem volt cél, ilyen módon nem értelmezhető a bűncselekmény fogalma semmilyen összefüggésben. Egyúttal megerősítették azt a korábbi spanyol döntést, miszerint a P2P hálózat adatátviteli csatorna az internet felhasználók között, így annak üzemeltetését megtiltani semmilyen törvény alapján nem lehet. Az beterjesztés annyira visszafelé sült el, hogy a site forgalma jelentősen megugrott a hírverésnek köszönhetően.
Láthatjuk, hogy mennyire más hozzáállás ez sok más EU országgal szemben, beleértve Magyarországot is. Nálunk a jogvédők nyomására már többször történt olyan szerverlefoglalás, ahol az elvitt gép kizárólag valamilyen P2P klienseket összefogó kiszolgálóként üzemelt, és nem tartalmazott semmilyen illegális anyagot. Az Artisjus által kitalált sarcok tömkelege már lassan kínosan nevetséges méreteket ölt, és kiterjed az élet minden területére, mindez bólogató kormányzati segítséggel. Az újabb és újabb rendelkezéseket nézegetve úgy érezzük, hogy lassan a vécékagylóra is jogdíjat kell fizetnünk, mert ha egy dallamosat szellentünk bele, akkor ott már megvalósul a műalkotás fogalma. Mert bizony nálunk fizetni kell a saját zeneszámok kiadásáért, lejátszásáért, fizetni kell az adathordozó által megvalósítható potenciális bűnelkövetésért, mert arra bűnös tartalmat tudunk elhelyezni. Ha zeneletöltéseket tartalmazó oldalunk van, akkor annak még a reklámbevételéért is tartja a markát a szervezet. Közben sehol nem találunk arról egyetlen közérthető tájékoztatást sem, hogy akkor mit is lehet tenni mindezért a megfizetett díjért cserébe. Talán csak a korrektség kedvéért említhetjük meg, hogy amennyiben levélben kérünk jogértelmezést, akkor az Artisjus kész konkrét válasz adni arra, hogy a matricáért mit tehetünk és mit nem.
Ezzel szemben úgy érezzük, hogy a spanyol gyakorlat egy jó középút lehet. Nem azt jelenti ugyanis ez a döntés, hogy Barcelonában bárki kiállhat a piacra, és másolt CD és DVD standot nyithat. Nem jelenti a döntés azt sem, hogy fizetős letöltő oldalt lehetne létesíteni úgy, hogy a befizetés kizárólag a mi zsebünket gazdagítja. Csupán nem akarnak küzdeni valami olyasmi ellen, ami egyértelműen szélmalomharc, és nem akarják egyszeri emberek életét megkeseríteni azzal, hogy az ilyen perekben a dollármilliárdos hasznot hozó üzleti vállalkozások oldalára állnak egy koncepciós perben. Azért is hiba magánszemélyek zaklatásába belefolyni, mert az internet túl bonyolult rendszer ahhoz, hogy minden egyes magánszemély tevékenységét ellenőrizzük, és azt számon is kérjük a használón. Ugyan a törvény nem ismerete nem ment fel a következmények alól, de a világméretű hálózat kicsit más. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy egyetlen felhasználótól sem várható el, hogy ő pontosan el tudja dönteni, hogy az adott elérhető tartalom letöltése számára legális vagy sem. Ki tudhatja minden egyes előadóról, hogy a legújabb slágert marketing gyanánt ő maga akarja terjeszteni, vagy valaki illegálisan másolta fel a netre? Senki. Erre nincs semmelyik oldalon kapacitás. Az egyetlen tényező, ami határvonalat húzhat, az talán az anyagi haszonszerzés lehet, de még ott is óvatosan kell csapkodni a bozótvágó késsel.A spanyol döntés tehát jó irányt mutat, már csak az kell, hogy a nemzetközi erők ne kezdjék ki az országot ezért, és ne küldjék a lovagot újabb szélmalmok elleni csatába.
