Megjelent a Magyar Közlönyben a 41/2010-es kormányrendelet, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról. Amikor a kormányrendeletbe beletekintünk, rögtön kavarognak bennünk a gondolatok a banán és az akvárium görbületéről egyszerre.

Egyrészt tény, hogy védeni kell állatainkat, sokszor a saját tulajdonosaiktól. Sajnos újra és újra lehet látni jelentéseket, cikkeket, riportokat arról, hogy miként találtak alultáplált állatokat, vagy olyanokat, amelyek belel is haltak a velük való szörnyű bánásmódba. Tény, hogy egyes állattartókkal szemben a törvénynek kell fellépni, különben nem tudni hová fajulna a történet. De ezt a kormányrendeletet nézve úgy érezzük, hogy valahol már az állatorvosi ló túloldalán vagyunk. Valószínű, hogy valaki nagyon ráért, és sok kutatást tett annak érdekében, hogy a törvény kitérjen a banán görbületére is, de az is sejthető hogy ezt sok pénzért csinálta. Lássunk néhány részletet.

Rögtön a 3. paragrafus kimondja, hogy főemlős nem forgalmazható. Nincsenek majmokról ismereteink, a legjobb, ha nem is foglalkozunk vele, és nem adunk azok tartására tanácsot. Biztosan nem dobott semmi autentikus információt a Google a „majmok helyes tartása” kifejezésre, így a törvényalkotó nem akart belebonyolódni. Ha majmot akarsz venni és tartani, azt tedd más országban. Fontos megjegyezni, hogy ezen paragrafus alapján tilos az emberkereskedelem is. Rögtön ebben a 2 pontos paragrafusban tudjuk meg, hogy eb az olyan jószág, amit csak chippelve lehet forgalmazni, és kész. Már azt hinnénk, hogy ez tényleg így lesz, ha nem tudnánk, hogy nyugatra évek óta tőlünk viszik feketén az állatokat, és ami eddig papír nélkül ment, abba ezután nem kerül hirtelen mikrochip. Hogy ez a pont a főemlős forgalmi tiltásával hogyan került egy helyre az örök rejtély marad.

A magyar ember nem maradhat buta, ebben is segít a rendelet. Nem lehet otthon csak úgy tartani valamit, amiről annyit tudunk, hogy „hal”. A boltban ki kell írni, hogy ez mi magyarul, latinul, milyen fajta, mennyi idős, milyen nemű, mennyibe kerül. Tehát bajban lesz kisállat boltos, ha nem tudja nekünk nemre szétválogatni azokat a halfajokat, amiről még gyakorlott tenyésztő is nehezen mondja meg kifejlett állapotában, hogy milyen nemű is szegény jószág. De legalább nem sóznak ránk öreg állatot, legalábbis papírforma szerint.

Nyulaknak és rágcsálóknak kell a fogak koptatásához szükséges eledel. Így nem láthatunk majd olyat a magyar tévében, mint a Discoceryn, hogy az polgár már akkor viszi állatorvoshoz a hörcsögöt, amikor a fogak kinőnek a szájából. És itt jutunk el a legfontosabbhoz, mint új tudományos felfedezés. A gerinces állatok allergiásak a gömbre. Így kör alakú kalitkában tilos madarat tartani, míg a gömbakvárium ettől kezdve a múlté, az már csak a Tom és Jerry rajzfilmek elfeledett kelléke lesz, ugyanis hal ebben nem tartható. Sőt az akváriumot le kell fedni, nem szabad csurig engedni, hogy a hülye halak ki ne ugorjanak. Mivel a rendelkezés gerinces állatokról beszél, ezért a klasszikus vicc poénját idézve gömb alakú akváriumban hörcsög sem tartható. Még jó, szegény meg is fulladna a vízben. A törvényalkotónak meg majd elmagyarázza egyszer valaki a terrárium, akvárium és hasonló szavak fogalmát.

Az elemzést sokáig lehetne folytatni. A rendelet pontos táblázatokkal írja le oldalakon keresztül, hogy mekkora és milyen állat, mekkora helyen tartható együtt, külön, semmi nem marad érintetlenül. Olyan részletesen szabályoz, hogy egy szavunk nem lehet, kisállattartói kézikönyveink nagy része nem beszél ilyen részletesen ezekről, és a rendeletért pénzt sem kell adnunk, letölthető az internetről. Már csak egy valamit hiányolok belőle. Sehol sem írja, hogy akkor most lehet a hörcsögöt a mikróban szárítani vagy sem?